2011. február 7., hétfő

5.Rész

Vajon jól tettem,hogy elmentem Justinhoz?Ezzel most lehet,hogy veszélybe sodortam Justin életét!Mi van ha valami baja esik?Ő egy fontos személy,egy énekes,mindenki szereti és én egy olyan lány akit senki nem szeret.
Hazamentem,mert már nem volt kedvem gondolkozni sem.Keresni akartam otthon valami elfoglaltságot,amivel el tudnám vonni a gondolataimat Justinról.
Leültem az íróasztalom elé és elővettem egy fehér lapot,egy ceruzát és egy radírt.Elkezdtem rajzolni.Nem akartam semmit rajzolni csak Justinra nem akartam gondolni és ezt legalább szerettem csinálni és még nem is nagyon gondolkozok ilyenkor csak fogom a ceruzát és firkálok.Most is ugyanígy tettem nem is figyeltem oda.Mintha a semmibe néznék ilyenkor.Szerencsére meg van a "képességem" az ilyenhez és ha nem akarok gondolkozni akkor nem gondolkozok-milyen szívesen is mondanám ezt de nem tehetem mivel nem így van.Nem tudok nem gondolni semmire-sajnos.Bekapcsoltam a szobámban lévő tévét és közben azt néztem.De a kezem még mindig a ceruzát fogta ami még mindig a papíron "dolgozott".
Semmi értelmes műsor nem volt a tévében ezért inkább zenét hallgattam.Bruno Mars,Miley Cyrus,Selena Gomez,B.O.B...jöttek így sorban a számok.De mikor már nem is gondoltam Justinra na vajon kit hallok?Justin Bieber-Baby..Kikapcsoltam a tévét és és ránéztem a rajzra.Mikor megláttam a firkának hitt rajzomat kiesett a ceruza a kezemből.
-Justin!-mondtam suttogva a rajzot nagy szemekkel nézve.Justint rajzoltam le de nem,hogy csak így egyszerűen Justin arcát vagy valami hasonlót hanem egy erdőben Justint.......HOLTAN! és én is ott voltam. Véres voltam.Én tettem!Meg fogom ölni Justint?Ezt jelenti?
Széttéptem a lapot és leszaladtam a konyhába az autó kulcsáért.Szerencsére az asztalon volt pedig általában Chris elteszi a szobájába egy titkos kis helyére,fogalmam sincs,hogy miért.
Kimentem,beültem az autóba és beindítottam.Elakartam menni,enni vért,vért!
Belenéztem a tükörbe és megpillantottam magamat,tűzpiros szemekkel óriási fogakkal és hosszú karmokkal.Megijedtem magamtól.
-Ilyen lehetek én mikor át vagyok változva?-kérdeztem magamtól remélve,hogy azt válaszolom,hogy ez nem én vagyok.Mit tennék ha még Justinnál ülnék és újra előjönne az az érzés ami megőrit.Nem is mertem rágondolni.
Kiugrottam az erdő előtt az autóból és mentem "enni".


~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~


Nem tudom hány óra lehetett mikor reggel az erdő közepén ébredtem fel egy vértócsában,körülbelül 8 óra lehetett,mert már nem volt sötét.Lassan felálltam és elkezdtem szaladni az autóig.
Beültem az autóba és belenéztem újra a visszapillantó tükörbe.
Visszatérta normálisnak tűnő Nina.Az aranyos lány aki még a légynek sem ártana.Gyors beindítottam a motort,hamar hazaakartam érni,hogy megfürödjek és átöltözzek.Undorodtam magamtól.
-Én nem vagyok gyilkos!-győzködtem magamat,de ha ilyen tudok lenni ilyenkor akkor milyen lennék egy emberrel?!Igaz akkor nem hiszem,hogy csak EGY embernek lenne baja.
Mikor hazaértem az egész család idegesen köszöntött.Nagyon haragudtak rám,nem tudták,hogy hol vagyok,bár abban biztos lehettek,hogy meg tudom védeni magamat,mert az a kis kedves lány csak álca a suliban.Igaz,hogy kedves vagyok de ha megbántanak nagyon nehéz lenyugodnom.
-Hol voltál?-Kérdezte anya mérgesen-Hiszen te véres vagy!Valami bajod esett-folytatta anya közben a ruhámat nézte.
-Én csak...csak...éhes voltam-mondtam a földet bámulva.
-Éhes?És hol voltál?Ugye nem embert ettél?-mondta még mindig ugyanazzal a hangsúllyal.
-Nem nyugodj meg!Az erdőben...-mondtam kis "ártatlanul".
-Mindegy nem mondok semmit,menj és fürödj meg és tedd be a mosásba a ruhát.
Így is tettem.Megfürödtem,felöltöztem és befeküdtem az ágyba...

2011. február 6., vasárnap

4.Rész

Miután haza ért már sötét volt,ezért nem is vacsorázott,már egyenesen le is feküdt.
Éjjel megint volt egy álma,amely ugyancsak az,az  álom volt,amely múlt éjjel.
Nem hagyta nyugodni,most már nagyon ingerült volt,és ideges is.
-Miért mindig ugyanez az álmom van?
Másnap reggel felkelt,elvégezte a szokásos teendőid.
Ma újra arra gondolt,hogy elmegy ahhoz a házhoz,el is indult,mikor oda ért újra ingerült és ideges lett,a szíve dobbanása nagyon erős és hangos lett.
Azon töprengett,hogy becsengessen vagy ne.
-Tegyem meg vagy ne?
Végül becsengetett,és várta amíg valaki kinyitja az ajtót.
Az ajtó kinyílt,és megdöbbent,mert meglátta,hogy ugyanaz a fiú nyitotta ki az ajtót akit álmában látott.
Behívta,megkínálta üdítővel,és teával.
Justin miközben bemutatkoztak egymásnak,kiment a mosdóba.
Nina már nem birta tovább,félt,hogy elveszti az eszét és megöli Justint.Gondolkozott pár másodpercig,hogy elmenjen-e vagy ne?De végül azt látta jobbnak ha elmegy.Leírta a telefonszámát egy lapra,letette az asztalra és Nina gyorsan el is szaladt a háztól jó messze.
Beszaladt az egyik erdőbe és leült egy fatörzsre.Gondolkoznia kellett,lehet,hogy nem tette jól,hogy elment.

**Nina szemszöge**
Vajon jól tettem,hogy elmentem Justinhoz?Ezzel most lehet,hogy veszélybe sodortam Justin életét!Mi van ha valami baja esik?Ő egy fontos személy,egy énekes,mindenki szereti és én egy olyan lány akit senki nem szeret...




Remélem irtok sok kommentet :) Timi voltam :DD

3.Rész

-kösziii!-szaladtam oda hozzá és egy puszit nyomtam az arcára.Felkaptam a táskámat és a napszemüvegemet előkerestem és indultam egy kis "sétálásra".
Pár perc alatt elszaladtam Justin házáig ahol meg is pillantottam az ablakban.Ugyan azt az érzést éreztem amit az álmomban.Nem tudom szavakba foglalni de olyan fura volt ,ilyet még soha nem éreztem.
Éreztem Justin vérének illatát,nagyon megkívántam.Féltem,hogy nem tudok magamon uralkodni és megtámadom de muszáj volt kiderítsem,hogy miért álmodtam vele,valami oka kell legyen.
Nem tudtam,hogy merjek-e csak így idegenen becsöngetni és azt se,hogy ha megteszem mit mondjak mivel én sem tudom,hogy mit is akarok.
Végül eldöntöttem,hogy hagyom az egészet,lehet,hogy csak én gondolom,hogy van egy jelentése ennek az álomnak és nincs is.Elindultam lassan,sétálva haza,mivel gondolkoznom kellett,hogy mit is éreztem.Lehet nincs is semmi értelme.Ennek nagy a valószinűsége.
Egy óra múlva már a házunk előtt voltam.Már ott tartottam,hogy kinyissam az ajtót de meggondoltam magamat.Elsétáltam a házunkhoz pár házzal arrébb lévő könyvtárig,hogy kivegyem az egyik kedvenc könyvemet a Alkonyat-ot.Már elolvastam kétszer de még mindig nem untam meg.Csak az nem tetszik benne amiket a vámpírokról állítanak.Vagyis hát nem is pont olyanok vagyunk.Mindegy.Miközben a polcok között jártam rátaláltam Justin Bieber könyvére.Tovább akartam menni,gondolva,hogy miért is érdekelne mivel nem vagyok olyan nagy rajongó de mégis levettem a polcról és az Alkonyat helyett ezt vettem ki.
Elmentem a házunkhoz legközelebb lévő parkig,ez volt a kedvencem gyermekkorom óta szinte minden nap ide jártam ki játszani Chris-el.Leültem az egyik padra és elkezdtem olvasni az unalmasnak tűnő könyvet.
Amikor már a felénél tartottam,úgy éreztem mintha már ismerném.Mikor már kezdett sötétedni becsuktam a már kiolvasott könyvet.Levettem a napszemüvegemet és indultam haza...




Remélem tetszik a rész :).Timinél nem megy az internet szóval kitudja mikor lesz folytatás,igaz lehet,hogy majd írok én :D.Bocsi,hogy nincs semmi izgalmas még a történetben de még nagyon az elejénél tartunk (:
Remélem irtok sok kommentet :D
Amúgy Petra voltam :)

2011. február 4., péntek

2.Rész

Miután hazaértek Nina bement a fürdőszobába,megfürdött,felvette a piros szives pizsamáját,és felment a szobájába leleküdni.Egy órán keresztűl csak forgolódott nem tudott elaludni.
Éjszaka fura álma volt,azt álmodta,hogy találkozott egy fiuval,aki úgy
nézett ki mint Justin Bieber.Valami nagyon vonzotta őt Justinban de nem tudta,hogy mi lehet az.
Reggel amikor felkelt,bement a fürdőszobába,de csak azon az álmon töprengett,mindig ez járt a fejébe.Egy rejtély-gondolta magában.A rejtélyek mindig is a kedvencei közt voltak,és nem tudott nyugodni egészen addig amig rá nem jött a dologra.Megfésűlködött és felöltözött.
Lement reggelizni,már mindenki várta odalenn.
***Nina szemszöge***
-Jó Reggelt Nina!-mondták szinte egyszerre
-Jó Reggelt nektek is!-mondtam mosolyogva és leűltem a székemre.
Mikor készen voltunk megdicsértem,hogy nagyon jó volt. -Nagyon finom volt a reggeli-jegyeztem meg anyának,ő csak elmosolyodott és a tányérokat a mosogatóhoz vitte.
-Ööö anya!-szóltam anyához kedvesen
-Igen
-Elmehetnék sétálni?Nyár van nincs suli!-kérdeztem tőle remélve,hogy megengedi
-Ez az,hogy nyár van!Süt a naap,satöbbi.Meg mit szólnak majd a többiek,hogy Nina miért nem barnul leés miért mindig olyan fehér?-mondta anya,ebből könnyen rájöttem,hogy ne enged el.
-De anya!Csak a szemünket nem érheti a nap sugara és ott a napszemüveeg!-válaszoltam reménykedve,hogy elenged.Muszáj volt megtudnom,hogy mi is volt az az álom!
-Na jó!-ment bele végül anya is.
-kösziii!-szaladtam oda hozzá és egy puszit nyomtam az arcára.Felkaptam a táskámat és a napszemüvegemet előkerestem és indultam egy kis "sétálásra"...




Timi voltam :D remélem,hogy tetszik a rész :).
Mostmár mi ketten irjuk a történetet :D
Irjatok sok kommentet ;)

2011. február 3., csütörtök

1.Rész

-Nina,kelj már fel!-hallottam a testvérem,Chris rekedt hangját az ajtóból.
-Még egy percet alszok-kiáltottam Chrisnek,majd a hasamra feküdtem és már majdnem elaludtam mikor valaki megrántotta a takarómat és én egy nagy koppanással estem le az ágyról.
-Áúú,most ez mire volt jó?-Kérdeztem a szememet dörzsölve,miközben nagy nehezen feltápászkodtam és leűltem az ágyamra.
-Háát nem is tudom.Mondjuk arra,hogy nem támadod le az első élő embert az utcán és nem teszed halottá-mondta miközben a falnak dőlt és csak nevetett.-Mivel ma megyünk vadászni-tette még hozzá.
-Háhá nagyon vicces.-mondtam egy grimasszal majd szédűlt fejjel becsoszogtam a szobám melletti fürdőszobába.
Letusoltam és felöltöztem,majd a kócos hajamat megfésűltem és egy laza kontyot csináltam.Lementem a konyhába ahol már mindenki készen volt és engem várt,hogy indulhassunk a mi vadász helyünkre.
-Helló!-köszöntem a szüleimnek és a két tesómnak Chris-nek és Milla-nak.Christian 19 éves,Milla 13.
-Jó reggelt!-mondták szinte egyszerre.
-Indulhatunk?-Kérdezte anya kedves mosolyával.
-Felőlem igen,farkas éhes vagyok..ööö igaz vámpir éhes-mondtam majd elkezdtünk nevetni.
Beűltünk a nagy fekete terepjárónkba és indultunk is a nagy vadászatra.Általában egy erdőbe megyünk jó messzire a házaktól,mert ha mi elveszitjük a fejünket...Jobb is nem beszélni róla mik történhetnek az emberekkel.
8 órakor fejeztük be.Soha nem birunk hamar leállni.Bepattantunk az autóba és indultunk haza.Ilyenkor úgy érzem mintha feltöltődne az energiám.
Mikor hazaértünk...





Irjatok :D

Bevezető

Nina Shay egy 16 éves aranyos kanadai lány akinek egy nagy titka van.Egy titok amit senki nem tud a Shay családon kivűl.Egy titok amelyet senki nem sejt.Nem is lehet oka senkinek gyanakodni,hogy Nina az aranyos,kedves lány egy VÁMPIR.Megtanult uralkodni magán.Ő az egyike annak a kevés vámpirnak aki az állatok véréből él.A családja is ugyanúgy él mint Nina,ezért nehéz rájönni a titkukra.Nem volt semmi baj egészen addig amig egy fiú be nem lép a lány életébe és fel nem forgtaja az egész életét.Ez a fiú Justin Bieber.Szerethetik-e egymást gond nélkűl?Megtudhatod ha olvasod a blogot :).

Irjatok kommentet légyszi,hogy tudjam,hogy van-e értelme irjam ezt a történetet vagy töröljem a blogot :P